�jpesti Torna Egylet 1885

A XIX. sz�zadban az ipar robban�sszer� fejl�d�se nagy v�ltoz�sokat hozott egy addig jelent�ktelen k�zs�g �let�ben a f�v�ros t�szomsz�ds�g�ban. A technika �s a modern kult�ra fejl�d�s�vel egy�tt n�tt naggy� haz�nk legnagyobb gy�rv�rosa, �jpest.

A dinamikusan urbaniz�l�d� k�zs�g �ltet� eleme volt az ipar, amely megteremtette �jpest minden ir�ny� el�rehalad�s�nak anyagi k�r�lm�nyeit.

1885-ben n�h�ny sportolni v�gy� �jpesti fiatalember megalap�totta a ma m�r 115 �ves �jpesti Torna Egyletet. Minthogy a testedz�st ekkoriban haz�nkban a tornasport jelentette, ez�rt term�szetes volt, hogy az �jpesti sportol�k els� t�m�r�l�se e sport jegy�ben ment v�gbe. Az alap�t�k az ifj�s�g t�zes lelkesed�s�vel �lltak az �j eszme h�veinek sor�ba �s kitart� munk�val l�ttak neki a fiatal egyes�let megszervez�s�nek.

�Goll J�nos kereskedelmi iskolai tan�r, akinek lak�s�n az �jpesti De�k utc�ban imm�r nem el�sz�r j�ttek �ssze legjobb bar�tai, n�v szerint: Ber�nyi Antal, Sz�kely-Sonnenfeld �bris �s Ugr� Gyula, koccint�sra emelte pohar�t. A nagy �s sz�p v�llalkoz�sra ittak, most m�g csak �k n�gyen. Volt benn�k �r�m is, szorong�s is, de az els� igen fontos l�p�st megtett�k. Ezzel indult az UTE csal�di id�sz�m�t�sa.

A hivatalos z�szl�bont�sra valamivel k�s�bb ker�lt sor. H�sz lelkes ifj� 1885. j�nius 16-�n a piact�ri iskola egyik tanterm�ben kimondja az �jpesti Torna Egylet megalakul�s�t. A r�videsen csatlakoz� tagok sz�ma mind�ssze 78. Ennyien fogadj�k el a klub jelszav�t: �Egys�g, �ps�g, Egyet�rt�s�. S ennyien egy�ttal azt is, ami a k�s�bbiekben a folytonoss�got jelzi �s jelk�pezi: legyen az UTE sz�ne lila-feh�r.

Az alakul� k�zgy�l�s azonnal megv�lasztja az egyes�let els� vez�rkar�t:

Eln�k � mi sem term�szetesebb � Goll J�nos,
Aleln�k: Farkas Gyula,
Titk�r: Ugr� Gyula,
P�nzt�ros: Sz�kely-Sonnenfeld �bris,
Ellen�r: Eisner R�bert,
Jegyz�: H�derv�ry-H�dl S�ndor,
�gy�sz: Dr. Kolpaszky Istv�n,
M�vezet�: Ber�nyi Antal.

A vez�rkar els� dolga az, hogy tornaterem ut�n n�zzen, �m anyagi lehet�s�geik sz�k�sek, megfelel�en felszerelt testedz� helys�g akkoriban m�g az �jpesti iskol�kban sincs. A k�r�lm�nyekkel megalkudva az Istv�n t�ren frissiben fel�p�lt Heisz Tam�s - f�le h�z k�t kis szob�j�t veszi b�rbe az UTE, ennyire futja az alap�t�k �sszeadott garasaib�l. A k�vetkez� l�p�s: a k�t kis szob�t nagyobb� var�zsolni. Nincs mit tenni, le kell d�nteni a k�zfalat, k�l�nben nem jut hely a gimnasztik�ra, �rdekes mozzanat ez a fald�nt�s, ak�r jelk�pesnek is tekinthet�. Mintha az UTE m�r ekkor � �s �gy is � demonstr�lni k�v�nn�, hogy a falakat nem kedveli. Noha alap�t� tagjai a polg�rs�gb�l ker�lnek ki, az egyes�let sem elveiben, sem gyakorlat�ban nem z�rk�zik el m�s t�rsadalmi oszt�lyok el�l. A munk�ss�g el�l sem, amely az iparosod� k�zs�gnek a legnagyobb oszt�lya lesz, s �gy a sport�let b�zisa. Amikor annyi m�s klub mesters�ges soromp�kat emel �s a korszak kasztszellem�t �rv�nyes�ti, az UTE m�r sz�let�sekor is el�gg� t�gra nyitja kapuit, s ehhez a magatart�s�hoz a j�val k�s�bbi, lelket-gerincet nyomor�t� id�kben is h� marad.

T�rj�nk azonban vissza a h�skorhoz. Alig, hogy leomlik a �klubh�z� k�t szob�j�t elv�laszt� fal, j�kora t�rmel�khalmazt hagyva maga ut�n, m�r �jabb �s �jabb � mai szemmel kisszer�, s�t nevets�ges � gondokkal tal�lja mag�t szemben az UTE g�rd�ja. Haszn�lt csert kell p�ld�ul kunyer�lni a Wolfner-Gy�rt�l, hogy legyen mivel bekenni a padl�t. A cser illata pedig nem valami kellemes. A torn�szok szerencs�re �llj�k a b�zt, kitart�an csiszolj�k gyakorlataikat.�

A kezdeti amb�ci� halhatatlan bizonys�ga az a t�ny, hogy az UTE sz�let�s�vel egybees� 1885. �vi orsz�gos ki�ll�t�ssal kapcsolatosan megtartott orsz�gos tornaversenyen az UTE negyven tag� torn�sz-csapata m�r r�szt vett, �s a d�jazott csapatok k�z�tt szerepelt �s elismer� oklevelet kapott gy�zelme jutalm�b�l. A lila-feh�r sz�nek teh�t m�r az els� startn�l gy�zelmet arattak!

A Herkules nev� korabeli testgyakorlati k�zl�ny �gy sz�molt be az UTE megalakul�s�r�l �s els� sportsiker�r�l az 1885. j�lius 14-i sz�m�ban:

�A f�v�ros r�sz�nek tekintj�k m�ris e kies szomsz�d v�rost, mely id�vel bizonnyal �sszen� sz�l�v�ros�val. Nem akarjuk sehogy sem Uj-Pestet vid�knek ismerni, mert ipara, kereskedelme �s rohamos fejl�d�se csakugyan l�p�st tart a f�v�ros�val. Egy �j mozgalom nyert f�nyes sikert a napokban, mely ism�t m�lt�v� tette Uj-Pestet f�v�rosi jelleg�hez. � Megalakult ugyanis az uj-pesti torna-egylet �s megtart� sz�p sikerrel els� d�sztorn�z�s�t�  � Uj-Pest a most megalakul torna-egylettel hat�rozottan nagyban emelkedett az orsz�g sz�ne el�tt. Mindenki tudja, hogy egy ily egylet l�tez�s�hez els�sorban m�velt k�z�poszt�ly� ifj�s�g �s lelkes f�rfiak kellenek. Hi�ba volna ezek n�lk�l a v�rosnak b�rmily �ldozatk�szs�ge, mert els� a testgyakorlatokn�l is a szellemi m�velts�g �s csak ezek t�mogat�s�ra kell az anyagi seg�ts�g. Hanem ez mindenkor kell. Nagy baj orsz�gos er�s�d�s�nkn�l, hogy az egyes v�rosok �s hat�s�gok �pen nem tartj�k k�teless�g�knek a testgyakorl� egyletek t�mogat�s�t M�g k�lf�ld�n �llami �s v�rosi seg�llyel alakul meg sz�mos egylet, addig n�lunk m�g a gyakorl� helyek k�lcs�nbe kaphat�sa is ritka eset. Pedig a helys�geknek is �rdek�kben �ll a sportmozgalmak felseg�l�se, mert ezzel a v�ros j�h�rneve is emelkedik.

Uj-Pesten is tudtunkkal az�rt h�z�dott ily sok� az egylet megalakul�sa, mert minden sz�ks�ges eszk�zt a mag�nosok j�akarat�t�l kellett kieszk�z�lni. Mindenesetre ily k�r�lm�nyek k�z�tt kett�s az �rdem �s az elismer�s, mely az alak�t� egyleti tagokat illeti, de azt hiszsz�k, ezut�ni munk�lkod�sunkban Uj-Pest hat�s�ga t�mogat�s�ra is sz�m�thatnak. Az �j egylet alakul�sa nemcsak abb�l a szempontb�l fontos, hogy �ltala t�nyleg a f�v�rosi torn�szok sz�ma n�vekedik, de az�rt is, hogy Uj-pest p�ld�ja k�ts�gk�v�l sok n�la n�pesebb helys�gben is megteremti a torna-egyletet. Hisz, ha egy 14-15 ezer lak�val b�r� helys�g kev�s k�zdelemmel ily sz�p sikerrel egyletet alkot, �gy haz�nk h�ny v�rosa k�vetheti a p�ld�t! Minden neh�zs�g eloszlik p�r er�lyes f�rfi buzg�s�ga el�tt, erre is p�lda az �j egylet alakul�sa, hol p�r buzg� f�rfi munk�ja sz�zak dolg�t v�gz�. Az egylet alakul�s�t k�vet� d�sztorn�z�s lefoly�sa minden szeml�l�t meglepett. Itt nem egy �j egylet tagjainak t�tov�z� mozdulatai, hanem k�pzett torn�szok szabatos gyakorlatai gy�ny�rk�dtettek. A megfejt�se az a dolognak, hogy a lelkes vezet�k nem v�rt�k be a form�lis megalakul�s idej�t, hanem m�r hosszabb ideje edzik a tagokat a torn�z�sban.

A d�sztorn�z�son megjelent nagy k�z�ns�g osztatlan tetsz�se �s az �nnep�ly anyagi sikere mind arra vallanak, hogy Uj-Pesten a torn�z�s h�l�s talajt tal�lt, s hogy az egylet vezet�se kit�n� kezekben van.

Sz�mos ily ifj� egylet gyenge haz�nknak, hogy mire ezek v�nek lesznek, haz�nk er�s legyen.  VIDA GYULA�

� Csak h�t tornaszer is kellene a gy�zelmek gyarap�t�s�hoz, ehhez pedig sok p�nzre van sz�ks�g. Ekkor � �s kor�ntsem utolj�ra � a szerencse veszi p�rtfog�s�ba az egyes�letet. Nem v�rt aj�nd�k hull az �jpestiek �l�be: aleln�k�k Gy�ri Farkas Gyula 60.000 forintot �r�k�l �s ennek sz�mottev� r�sz�t az UTE jav�ra aj�nlja fel. Igy szerez a klub korl�tot, lovat, k�teleket, s�t s�lyz�kat, v�v�sisakokat, t�r�ket, s egy�b sporteszk�z�ket is. A tornaszakoszt�ly m�r ezek ut�n nem �rv�lkodik egymag�ban, l�trej�n az �jpesti v�v�k szakoszt�lya, majd � harmadikk�nt � az atl�t�k�.

Az UTE �jpesten nemcsak a sportot jelenti a k�zs�g lak�i sz�m�ra, de messzef�ld�n h�res mulats�g kit�n� szervez�je is. Az �vr�l-�vre sikeresen megrendezett farsangi UTE-b�l bel�p�jegyeib�l �s a fel�lfizet�sekb�l csinos j�vedelmet h�z m�r az egyes�let. Az UTE-b�l hamarosan �jpest nagyk�zs�g reprezentat�v t�ncest�je lesz. S nem utols� sorban: kult�r�lt rekl�moz�ja a testnevel�snek, a szervezett sportnak.

Eddig a kezdetekr�l sz�ltunk. Az UTE a k�s�bbiek folyam�n az orsz�g legnagyobb sportegyes�let�v� n�tte ki mag�t, szinte valamennyi sport�gban �len j�rt, �s a mai napig is magasan a legt�bb olimpiai pontot szerzi a hazai sportegyes�letek k�z�tt.

1899-ben azonban m�r felt�nt �jpesten a labdar�g�s, mint vadonat�j sport�g. Ez�rt ett�l az id�pontt�l m�r a futball vonala ment�n k�vetj�k tov�bb szeretett klubunk t�rt�net�t.

1899. augusztus�ban az �jpesti ifjak begyalogolnak Pestre, hogy v�gign�zz�k a BTC �s a b�csi Cricketterek m�rk�z�s�t, amelyet �ltal�nos meglepet�sre a magyar csapat nyer meg 1-0 ar�nyban. Az ifj� k�v�ncsiskod�kban azonnal k�sz az elhat�roz�s: �k is futballcsapatot alak�tanak. A gyalogos �t j� hossz� ideig tart hazafel�, jut r� idej�k, hogy megbesz�lj�k az �j egyes�let nev�t. Az �jpesti Football Club elnevez�sben �llapodnak meg.

Az �j egyes�let focist�i � Dinich K�roly vez�rlet�vel � a Juta-gy�ri dombokon kergetik a labd�t. Csapatukat ��rp�d �tiak� n�ven emlegetik �jpesten. Azon nyomban vet�lyt�rsuk is t�mad: Lad�nyi Dezs� kezdem�nyez�s�re a nagyk�zs�g t�bbi futballista �jonca a Dunaparti r�teken h�dol a hamar megkedvelt j�t�k �lvezet�nek. Az ut�bbiak �jpesti Atl�tikai Club n�ven szerepelnek, piros-z�ld dresszben. Mindkett� csak amolyan grundcsapat, alapszab�ly n�lk�li vad-egylet. Tagjaik legt�bbje �jpestr�l Pestre j�r ipariskol�ba. Meccseik d�lut�n kezd�dnek �s s�t�ted�skor �rnek v�get, illetve n�ha m�r csak akkor, amikor a kimer�lts�gt�l g�rcs �ll a l�bukba.

Mire elj�n az 1899-r�l 1900-ra fordul� t�l, az �j �vsz�zad els� tele, az UFC tagjai is sz�ks�gesnek l�tj�k, hogy tisztess�ges csapathoz ill�en klubsz�neket v�lasszanak. Hivatalos alapszab�lyuk egyel�re nekik sincs, akkor h�t legal�bb sz�n�k legyen, ami a dressz�ket �kes�ti! V�laszt�suk - n�mi tanakod�s ut�n � a lil�ra �s a feh�rre esik, ugyanarra a k�t sz�nre, amelyet m�r az UTE is b�szk�n visel.

Mind az UFC, mind az UAC �gy viselkedik, ahogy ez m�r az effajta csapatokn�l szok�s. Virtusb�l h�vj�k ki sorra a k�rny�k fiataljait, sportszer� eszk�z�kkel tan�tva m�resre �ket. �m az igazi derbi m�giscsak az, ha a k�t �nagy� csapat tal�lkozik. Egy ilyen meccsre vet�dik el az UTE akkori f�titk�ra, �s megk�rdezi az UFC- �s UAC-ist�kt�l, nem akarn�nak-e az UTE-ba j�nni. Akarnak, hogyne akarn�nak!

Az �elit� klubnak k�z�tt�k is h�re, tekint�lye van.  1900. tavasz�n m�r ism�t egyetlen sportegyes�let t�m�r�ti �jpest fiataljait: az �U� bet� marad, az �FC� �s a �AC� lekopik� Imm�r az UTE jelenti egymaga az �jpesti labdar�g�s b�lcs�j�t.

A komoly futballhoz azonban p�lya kell, �s az �jpesti hepe-hup�s homok nem alkalmas szab�lyos meccsek v�v�s�ra. Az UTE �j szakoszt�ly�nak vezet�i a megyeri hat�rban tartanak terepszeml�t. A pamutgy�ri mez�, amelyen a szem�k megakad, K�rolyi L�szl� gr�f tulajdona. H�romtag� k�ld�tts�g indul el hozz� ferencj�sk�ban �s cilinderesen. K�rolyi gr�f m�lt�nyolja a k�r�s�ket �s j�indulattal fogadja a deleg�ci�t. Alig telik el n�h�ny h�t, megj�n az �rtes�t�s: �vi egy aranyforint �rb�r fej�ben a gr�f �tengedi a telket � legal�bbis h�rom esztend�re � az �jpesti Torna Egyletnek. Mostm�r teh�t megkezd�dhet a p�lya�p�t�s. �s�val, kap�val, gerebly�vel �s talicsk�val felszerelve, maguk a klubtagok l�tnak hozz� a talajegyenget�shez, mert h�t gidres-g�dr�s, vakondt�r�sos �s gyomos ez a mez�, nem futball c�lj�ra val�. J�kora h�lyagok n�nek D�nos Dezs�, Dinich K�roly, Labiner Gyula, M�ller Imre, Neubrandt Mih�ly, Sz�cs Alad�r, V�g� Alad�r, V�g� S�ndor �s a t�bbiek kez�n, am�g v�gre meccsre alkalmas a p�lya�

A munka j�r�szt �jszaka, petr�leuml�mp�k vil�g�n�l folyik. Babon�s �jpestiek hamarosan r�mt�rt�netekkel trakt�lj�k szomsz�daikat: �jjelente lid�rcf�nyeket l�tni a gr�f f�ldj�n, kincskeres�k j�rnak ott, vagy tudj� isten mif�le s�t�t alakok.

Ilyen h�rbe  keverednek az ifj� UTE-ist�k, akik a s�t�ted�st bev�rva (mert a felt�n�st ker�lni szeretn�k) szorgalmasan cs�k�nyoznak, talyig�t tologatnak �s v�g�l is t�k�rsim�ra borotv�lj�k a teh�nlegel�t. Ott emelgeti a lap�tot �s tolja a talicsk�t � atl�ta l�t�re � K�m�ndy Ern� is.

1900. �prilis�ra m�r teljes sz�ps�g�ben pomp�zik a legeslegels� �jpesti p�lya. Az ember alig hisz a szem�nek: a taccs- �s alapvonalakat keskeny salak szeg�lyezi. Ker�t�snek viszont h�re sincs, a III. ker�let elleni m�rk�z�sen k�teleket fesz�tenek a �sporttelep� k�r�. Bel�p�d�jat szedni ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt szedni illetlens�g. H�szfill�res kis f�zetben csapat�ssze�ll�t�st k�n�lnak h�t az �rusok a k�v�ncsiskod�knak, ebb�l j�n �ssze a bev�tel� El�bb az UTE m�sodik csapata, tartal�k g�rd�ja l�p p�ly�ra, ellenfele egy �jabb alakulat, az USC. A lila-feh�reknek Langfelder Ferenc, a majdani �Patyi b�csi� a kapit�nya, az � g�lj�val gy�znek 1-0-ra, �s j�het a tov�bbi meccs, a v�rva v�rt tal�lkoz�, �buda akkori legjobbjai ellen.

UTE - III.ker�let 1-1 (0-1)

1900. �prilis 29. (vas�rnap)  15:30 

�jpest: Dinich � Bodor, Pozsonyi � Mach�, Bier, Bar�th � Sch�n, D�nos, Ugr�, V�g�, Weidlinger.

(II. oszt�ly: 3. UTE)

Amikor 1901. tavasz�ra ki�rj�k az els� magyar futball bajnoks�got, az UTE g�rd�ja a m�sodoszt�lyban rajtol.

Id�zz�nk el kicsit enn�l a pontn�l. Tekints�k �t a futball Magyarorsz�gon val� kialakul�s�t. Az els� klub, amely megalak�totta futball szakoszt�ly�t, a BTC volt (1897. janu�r). Az els� labdar�g� m�rk�z�st term�szetesen �k j�tszott�k, a m�r eml�tett b�csi Cricketterek ellen 1897. okt�ber 31-�n, a Millen�rison (a b�csiek 2-0-ra gy�ztek).

Ezek ut�n term�szetes, hogy folytat�dott a csapatok alakul�sa, s ha nem is �llta ki mindegyik az id�k vihar�t, a megmaradtak biztos�tott�k a BTC r�sz�re a megfelel� k�zd�t�rsakat. Az els� volt a M�egyetem (el�bb MFCS, azut�n MFC, v�g�l MAFC), azut�n a Budai FCS (OTE �s III. ker.), MAC, BFC, Magyar FC, Pozsonyi TE, FTC, Eperjesi TVE, Szabadkai SE, Bajai TC, III.ker. TVE, �TE, Hung�ria FC, MUE, BEAC, Post�sok, Ganz-Gy�r, BAK, �jpesti FC (k�s�bb: UTE), Arad, 33 FC, Kom�rom, BSC, T�rekv�s, Soproni FC.

Az 1897-1900-as �vek labdar�g� m�sor�t a fenti csapatok egym�s elleni m�rk�z�sei �s nemzetk�zi m�rk�z�sei t�lt�tt�k ki.

Labdar�g�-sportunk els� �veir�l ez a kis statisztika k�sz�lt:

- 1897:   1   nemzetk�zi,     1 f�v�rosi m�rk�z�s,

- 1898:   2  nemzetk�zi,   12 f�v�rosi m�rk�z�s,

- 1899:   13 nemzetk�zi,   12 f�v�rosi        �s 6 vid�ki m�rk�z�s,

- 1900:   40 nemzetk�zi,   38 f�v�rosi        �s 14 vid�ki m�rk�z�s.

�sszesen:   56 nemzetk�zi,    63 f�v�rosi klubk�zi,    20 vid�ki klubk�zi m�rk�z�s.

A magyar labdar�g�s els� n�gy �v�t teh�t a sport�g nemzetk�zi jellege jellemzi, ez term�szetes is, hiszen els�sorban a k�lf�ldi csapatokt�l volt tanulnival�nk.

Egyre ink�bb sz�ks�g�t �rezt�k a sport�g �lharcosai, hogy �sszefogj�k, rendszerezz�k a klubokban foly� munk�t, ez�rt hamarosan sor ker�lt az �n�ll� labdar�g�-sz�vets�g megalak�t�s�ra. Erre v�g�lis 1900. december 22-�n ker�lt sor. Az alakul� �l�sen az �jpesti labdar�g�st M�ller Imre k�pviselte.

A megalakul�st k�vet�en s�r�s�dtek az esem�nyek, �s egy h�napra r� ki�rt�k az 1901. tavaszi els� Nemzeti Bajnoks�got.

Az els� oszt�ly csapatai: BTC (Budapesti Torna Club), MFC (M�egyetemi Football Club, a k�s�bbi MAFC), MUE (Magyar �sz� Egyes�let), FTC (Ferencv�rosi Torna Club), BSC (Budapesti Sport Club).

A m�sodoszt�ly csapatai: 33-as FC, MAC, BEAC, BAK, R�kosszentmih�lyi SPT, MFC (Magyar Football Club), Ganz-Wagongy�ri TLT �s UFC (k�s�bb UTE).

� Teh�t az UTE a m�sodoszt�lyba soroltatott. Ennek oka, hogy a labdar�g� sz�vets�g a csapatok oszt�lyba sorol�s�n�l az eddig lej�tszott m�rk�z�seken el�rt eredm�nyek figyelembev�tel�vel �llap�totta meg az els�- �s a m�sodoszt�ly r�sztvev�it.

Mivel az �jpest ekkor m�g nem rendelkezett �veretes� futball m�lttal � noha a t�bbiek csak egy-k�t �vvel el�zt�k meg klubunkat -, meg kellett el�gedn�nk a m�sodoszt�lyban val� indul�ssal.

Az els� bajnoki m�rk�z�st az amerikai �ti p�ly�n j�tsz�k a lila-feh�rek; ellenfel�k a Ganz-gy�ri Tisztvisel�k Torna Egylete. Jegyezz�k fel az eml�kezetes nyit�nyra ki�ll� csapat �ssze�ll�t�s�t is.

�jpest: Ugr� � Steiner, Szedly�ri � Wedninger, Pozsonyi, Neubrandt � Sch�n, Herczeg, Dinich, Mesk�, F�rst.

Az �jpestiek els� bajnoki g�lj�t F�rst l�tte, az � l�v�se nyom�n ker�l a labda el�sz�r az ellenf�l kapuj�ba. S ezt tov�bbi h�t g�l k�veti. A v�geredm�ny: 8-0. Az eredm�ny tal�n t�ls�gosan is sz�p, �m elbizakodotts�gt�l nem kell tartani, a csapat a tov�bbiakban is teljes er�bedob�ssal veti mag�t a k�zdelmekbe �s a bajnoks�g hajr�j�ban a harmadik helyen v�gez a m�sodoszt�lyban.

II. oszt�ly:

1902: tov�bbra is a m�sodoszt�lyban

(II. oszt�ly: az UTE 11 m�rk�z�s ut�n visszal�pett)

Ebben az �vben  mind az els�, mind a m�sodik oszt�ly k�zdelmeiben botr�ny botr�nyt k�vetett. A m�sodoszt�ly� bajnoks�gra m�r eleve nem jelentkezett n�h�ny, egy�bk�nt indul�sra jogosult egyes�let, viszont �jak kopogtattak labdar�g�sunk kapuj�n. K�zt�k olyanok is, akik hamarosan igencsak belesz�ltak a magyar labdar�g�s �gyeibe. �gy a m�r 1888-ban megalakult, de csak m�sf�l �ve futballoz� MTK, azut�n a Post�s (BPTTSE n�ven), a III. ker�leti TVE, az �szaki F�m�hely dal- �s kult�rcsoportj�b�l alakult T�rekv�s SE. Vid�kiek azonban tov�bbra sem v�llalt�k a megm�rettet�st a f�v�ros csapataival.

A visszal�p�sek �s a fegyelmi �gyek el�g sok izgalmat �s munk�t okoztak a sz�vets�gben. Az MLSZ-nek m�g bizony egy kicsit d�l�ng�lve baktat� szeker�t nagyon megr�zk�dtatta az oszt�lyoz� k�r�li herce-hurca, a sok huza-vona, az el�z�leg, majd ut�lagosan k�zbel�p� fels�bb szervek beavatkoz�sa, a m�lt�nyland� �s vit�s �rt�k� szempontok v�ltakoz� siker� �rv�nyes�l�se.

Az eseteket nem r�szletezve (ez egy k�l�n k�nyv t�m�ja lehetne), v�g�l az al�bbiak szerint alakult az 1902.�vi m�sodoszt�ly� bajnoks�g:

II. oszt�ly:

(Visszal�ptek: RTK 2, Magyar FC 7, UTE 11 m�rk�z�s ut�n.)

1903: elvett bajnoki c�m!

(II. oszt�ly: 2. UTE)

Ebben az esztend�ben is folytat�dtak a botr�nyok. �v�sok, le nem j�tszott m�rk�z�sek, vereked�sek a p�ly�n �s p�ly�n k�v�l tett�k sz�ness� az 1903-as bajnoki esztend�t. Az els� oszt�ly� bajnoks�got az FTC nyerte, �m els�s�g�t sorozatos oda-vissza �v�sok, megsemmis�tett eredm�nyek seg�tett�k el��

A m�sodoszt�ly� bajnoks�got megnyer� UTE az MLSZ-nek �k�sz�nhet�en� elvesztette a p�ly�n el�rt bajnoki c�m�t!

Hi�ba nyerte meg ugyanis az UTE a bajnoks�got, �m a F�v. TC-nek a BSC ellen elvesztett m�rk�z�s�t nemcsak megsemmis�tett�k (ez rendben lett volna, ha a m�rk�z�st �jra j�tszatj�k), hanem � ut�lag minden j�t�k n�lk�l a F�v. TC jav�ra �rt�k. Ezzel az �gb�l pottyant, ki tudja, milyen protekci� megmozgatta k�t ponttal siker�lt a F�v. TC-nek megel�znie az �jpestieket. Az UTE m�g a nagy vit�k ut�n elrendelt oszt�lyoz�ban is alulmaradt, s m�g egy �vet v�rnia kellett, hogy megkezdhesse diadalmas szerepl�s�t az �lvonalban.

A bajnoks�gban minket �rt m�lt�nytalans�g mellett az�rt �r�mteli momentuma is akadt az 1903-as �vnek.

A mez�, a r�t, mint futballp�lya lassan idej�t m�lta. Persze nem gener�lisan, hanem csup�n a bajnoks�gban r�sztvev� egyes�letek sz�m�ra. A magyar labdar�g�s legf�bb �re, a Magyar Labdar�g�k Sz�vets�ge fel�lvizsg�lta a sporttelepeket �s csakis az �ltala hiteles�tett, teh�t m�reteiben az internacion�lis szab�lyoknak megfelel�, beker�tett p�ly�kon engedte meg a bajnoki m�rk�z�sek lej�tsz�s�t. Az UTE-nek teh�t v�lasztania kellett: vagy a f�v�ros � az akkori viszonyokhoz k�pest � rendezett sporttelepeire viszi be bajnoki m�rk�z�seit, vagy �jpesten �p�t megfelel� p�ly�t. Csak term�szetes, hogy a tetter�s ifj� korm�ny az ut�bbi mellett d�nt�tt, �s alig n�h�ny h�nap m�lva, m�jus derek�n sz�zados f�k �rny�k�ban, p�zsitok gyep�n, megnyitotta kapuit annyi forr�, nagy siker �r�kk� felejthetetlen sz�ntere, a h�res N�pszigeti-p�lya. Persze ez nem ment olyan gyorsan, mint ahogy ezt le�rjuk.

Janu�r hav�ban hat�roztatott el a p�lya meg�p�t�se �s m�jusban m�ris az avat�sra ker�lt a sor. A rendelkez�sre �ll� igen r�vid id�ben teh�t hallatlanul l�zas munka folyt a N�psziget rendezetlen mez�in. Alig, hogy felengedett a t�li fagy, munk�hoz l�tott minden t�nyez�. M�rn�k�k rajzoltak, terveztek, v�llalkoz�k kalkul�ltak �s az UTE vezet�s�ge azon t�rte a fej�t, hogy mik�ppen v�ltsa val�ra a sok sz�p tervet � a semmib�l. De h�t az �r�kk� dolgoz�, a mindig er�s akarattal haladni v�gy� UTE nem ismert akad�lyt. �jpest v�ros � akkor m�g nagyk�zs�g � el�lj�r�s�ga p�ld�s szeretettel szeg�d�tt reprezent�ns sportegyes�lete szolg�lat�ba �s megjelentek a N�pszigeten a k�zs�gi hajd�k, a k�tkerek� kord�k, no meg maguk az UTE-ist�k, torn�szok, atl�t�k, v�v�k �s labdar�g�k, hogy m�helyt, irod�t, iskol�t otthagyva munk�hoz l�ssanak. M�teres f�r�szek, holdvil�gos csendes �jszak�kon, lopva, susogva v�gt�k t�vibe �vsz�zadok hatalmas vastag derek� f�it. Csattog� cs�k�nyok m�g azon �jszaka d�ngett�k a sug�r alakban, hossz� m�terekben el�gaz�, karvastags�g� fagy�kereket, hogy mire pirkad a hajnal, minden �rul� nyom elt�nj�k, mert hiszen az erd�fel�gyel�s�g szigor�an tiltotta a f�k irt�s�t �s a ter�let haszn�lata csak azon felt�tellel l�n enged�lyezve, ha az erd� f�iban nem lesz k�r t�ve. Futballp�ly�hoz azonban sima ter�let kellett �s ezen m�s m�don nem lehetett seg�teni. Mid�n ilyk�ppen meg lett egy futballp�lya �s az azt �vez� fut�k�r szab�lyos m�ret�nek megfelel� s�k ter�let, hozz�fogtak a talaj egyenget�s�hez. Kis talyig�k felp�pozva hordt�k a felesleges homokot a p�lya oldal�ra, hogy ott lejt�sen felt�ltve megalapozz�k a trib�n hely�t. Maga a p�lya teh�t �gy, ahogy csak elk�sz�lt volna, de hol volt m�g a ker�t�s. Ehrenwald Vilmos �p�t�si v�llalkoz� mindig �s mindenben �ldozatk�sz tagunk oldotta meg a fogas k�rd�st. 10.000 nm ter�letet ker�tett be feh�r, sima deszk�val � hitelbe. Tal�n nem is kell a t�rt�nelemnek k�l�n feljegyezni, hogy ezt a k�vetel�st az Ehrenwald c�g hossz� esztend�k�n kereszt�l a k�tes k�vetel�sek k�z�tt vezette, m�g azt�n megunva a felesleges k�nyvelget�st, 1920-ban v�gleg le�rta. De ki t�r�d�tt akkoriban ilyen csek�lys�gekkel. Egy, egyetlen szent c�l lebegett minden uteista szeme el�tt: val�ra v�ltani a legszebb �lmot: megnyitni a N�pszigeti p�ly�t.

1903. m�jus 24.

Ezen a napsugaras tavaszi vas�rnapon, pontosan d�lut�n 3 �rakor d�szmenetben vonult fel az UTE 100 tag� tiszta feh�rbe �lt�z�tt torn�szcsapata �s az �j p�lya k�zep�n csillag alakban felsorakozva el�nekelte a Magyar Himnuszt. Vagy 3.000 f�nyi �nnepl� k�z�ns�g n�zte v�gig a torna �s atl�tikai versennyel egybek�t�tt futballm�rk�z�st. A nap f�nypontja a p�lyanyit� labdar�g� m�rk�z�s volt, amelyen az els� oszt�ly� MAFC volt az UTE csapat�nak az ellenfele. A m�rk�z�s term�szetesen a m�egyetemiek nyert�k, de a 3-1-es g�lar�ny, valamint a j�t�k k�pe a fiatal �jpesti csapat erk�lcsi gy�zelm�t t�kr�zte vissza. Az �j otthon, a megszokott p�lya sz�rnyakat adott a csapatnak �s a ny�ri id�szakban a bajnoki szezon befejez�se ut�n sorra invit�ltuk a kies fekv�s�, �rnyas p�ly�nkra a f�v�ros els� oszt�ly� csapatait. A pesti nagy csapatok j�ttek, l�ttak � �s kikaptak!

A MUE 1-0, az MTK 4-2, a 33-asok 7-2 �s a bajnok FTC 3-1 ar�ny� veres�get szenvedett a labdar�g�s �j fellegv�r�ban, a N�pszigeten. Ezeknek a gy�zelmeknek a sportbeli sikereken fel�l olyan jelent�s�ge volt, amelynek nagys�g�t csak ma, a t�rt�nelem t�vlat�b�l tudjuk meg�t�lni. Ezeken a ny�ri m�rk�z�seken, mint vend�g szerepelt el�sz�r lila-feh�r sz�nekben az Aschner csal�d egyik tagja, atl�tikai szakoszt�lyunknak k�s�bbi �rdemd�s eln�ke: Aschner J�nos. �, mint m�egyetemi hallgat�, a MAFC-ban k�zd�tt a bajnoks�g�rt, de �ccse, Gy�rgy csakhamar �lland� tagja lett az UTE els� csapat�nak. Kev�ssel a p�lyamegnyit� ut�n elk�sz�lt az �j sporttelepen k�t teniszp�lya. Azt is csak k�s�bb, �vtizedek elm�lt�val �llap�totta meg a kr�nika, hogy a k�t teniszp�ly�nak szint�n nagy t�rt�nelmi jelent�s�ge van. Ide j�rt ki teniszezni, mint az UTE egyszer� tagja, k�s�bbi eln�k�nk, Aschner Lip�t �s feles�ge.

A ny�ri j�t�ktilalmat v�gan v�gigfutballoz� csapat �sszel nagy form�ba lend�lt�

1904: 100%-os bajnoks�g �s feljut�s az �lvonalba !

(II. oszt�ly: 1. UTE)

A m�sodoszt�ly� bajnoks�got �ri�si f�l�nnyel, pontvesztes�g n�lk�l, 100%-os sikerrel nyerte el az UTE kit�n� csapata. A 12 m�rk�z�sen 84 adott g�l ellen�ben mind�ssze 6 g�lt kapva par�d�zott klubunk. K�t legnagyobb gy�zelm�nk: a Tipogr�fia ellen 15-1 �s a Postatakar�kp�nzt�r ellen: 22-0. A bajnokcsapat a k�vetkez� �ssze�ll�t�sban aratta diadalait.

�jpest: Bej � Moln�r I., Vermes � Barcsay, Szab�, Kuschner � Pr�cser, Herczeg, Petz, Moln�r II., Fej�r.

K�vetkeztek a kor r�m-meccsei, az oszt�lyoz�k: UTE-F�v. TC az Erzs�bet kir�lyn� �ti p�ly�n. M�g ilyen nem volt! Egyik villamos a m�sik ut�n j�tt, zs�fol�sig t�mve, s az Amerikai �ti meg�ll�n�l mind ki�r�lt, ment a n�p a BAK-p�ly�ra. Az UTE szerezte meg a vezet�st, a F�v. TC egyenl�tett. A j�t�kvezet� el�bb megadta ezt a g�lt, azt�n a hat�rb�r� megk�rdez�se ut�n visszavonta. Kit�rt a botr�ny, a k�z�ns�g bet�rt a p�ly�ra, nem lehetett befejezni a meccset. Az �jra j�tsz�s 1-1-re v�gz�d�tt, s ez a ki�r�s szerint nem jogos�totta fel a II. o. csapatot, hogy helyet cser�ljen a fels�bb oszt�ly�val. Oszt�lyz�t kellett v�vnia az I. oszt�ly utols�el�ttij�nek is a II. oszt�ly m�sodik helyezettj�vel.

Ez az oszt�lyz� is viharok k�zt ker�lt sorra. Ezen a III. ker. nyert a 33 FC ellen. A 33 FC �vott, mint annyiszor: sikerrel. A negyedik tal�lkoz�t meg is nyerte, s most el��llt volna az a k�ptelens�g, hogy a II. oszt�ly bajnoka nem, viszont a m�sodik helyezettje igenis feljutott volna az I. oszt�lyba. A sz�vets�g �rezte ennek groteszks�g�t �s a m�lt�nytalans�got: felemelte a l�tsz�mot �s az UTE bejutott az I. oszt�lyba.

(Ugyanezen esztend�ben, m�g mint m�sodoszt�ly� csapat rendezte az UTE els� nemzetk�zi m�rk�z�s�t. A j�nev� Grazer AC volt a lila-feh�rek vend�ge, amelyet 5-1 ar�nyban le is gy�z�tt.)

1905: nagyszer� bemutatkoz�s az �lvonalban!

(I.oszt�ly: 4. UTE)

Az 1905. esztend�ben az UTE m�r az els� oszt�ly� futball bajnoks�gban vett r�szt, �s r�gt�n hozz�tehetj�k, hogy m�g a legv�rmesebb rem�nyeket is fel�lm�l� nagyszer� eredm�nnyel. A startn�l az FTC kit�n� csapat�t kapta ellenfel�l, s b�r att�l 2-0 ar�ny� veres�get szenvedett, m�gis a sportk�zv�lem�ny osztatlan sikernek k�nyvelte el a bemutatkoz�s�t. �s val�ban, m�sodik m�rk�z�s�n m�r 1-1-re v�gez a MAC ellen, hogy harmadszorra a MUE felett m�r 2-1 ar�ny� gy�zelmet arasson. Az �j els� oszt�ly� csapat teh�t kombatt�ns harcosa lett a legjobbaknak �s az esztend� v�g�n elfoglalta a tiszteletrem�lt� 4. helyet, maga m�g�tt hagyva olyan el�kel�s�geket, mint a MAFC, MUE �s MAC. � A csapat csaknem ugyanazon �ssze�ll�t�sban j�tszotta v�gig az esztend�t, mint amelyben a m�sodoszt�ly� bajnoks�got megnyerte. Ebben az esztend�ben is akadt nemzetk�zi vend�ge az �jpestieknek, a pr�gai Smichov, amelyet 6-0 ar�nyban f�l�nyesen legy�ztek.

Az 1905-�s els� oszt�ly� bajnoks�g az FTC m�sodik bajnoki c�m�t hozta. �m ez az els�s�g, csak�gy, mint a k�t �vvel kor�bbi, ism�t az MLSZ-ben

d�lt el, ez�ttal annak �r�n, hogy a Post�s csapat�t adminisztrat�v �ton megfosztott�k a p�ly�n el�rt bajnoki c�m�t�l. �gy fordulhatott el�, hogy a Post�s, amely k�t pont el�nnyel, veres�g n�lk�l megnyerte a bajnoks�got, v�g�l csak a m�sodik helyen v�gezhetett!

1906-07: �t�ll�s az �szi-tavaszi menetrendre.

(I.oszt�ly: 6. UTE)

A futballcsapat az 1906. �v �sz�n a 4. helyet szerezte meg. Ebben az esztend�ben tett b�r�i vizsg�t Schwarcz Jen�, az UTE kapusa, hogy csatlakozz�k K�m�ndy �s Langfelderhez, akik m�r akkor ismert nev� futballb�r�k voltak. Az 1906. �v t�rt�net�hez tartozik m�g az is, hogy Moln�r I. �s II., Magyarorsz�g reprezentat�v futballist�i lettek �s Pr�g�ban a Csehek elleni v�logatott m�rk�z�sen becs�letet szereztek nemcsak a lila-feh�r sz�neknek, hanem haz�nknak is. B�rmily nagy �r�met szerzett is azonban a k�t kiv�l� j�t�kos kit�ntet�se, m�gis nagy �ldozatokat k�vetelt. A k�t Moln�r testv�r Pr�g�b�l val� hazat�rte ut�n bejelentette az UTE-b�l val� kil�p�s�t �s tavaszra m�r egy f�v�rosi egylet sz�neiben szerepelt. Vel�k tartott �ccs�k, Moln�r III. is �s ugyanerre az id�re esett a csapat m�sik h�rom er�ss�g�nek, Fej�r, Pracser �s Petznek t�voz�sa, akik k�z�l a k�t els� vid�kre k�lt�z�tt, m�g a harmadik katonai szolg�lat�nak teljes�t�s�re B�csbe vonult be. �gy kezd�d�tt az 1907. esztend�. Csak term�szetes, hogy a vezet�s�g a hat legjobb j�t�kos�t�l megfosztott csapat meger�s�t�s�re t�rekedett. Ez a t�rekv�s sz�lte azut�n meg a m�sodik f�zi�t: az �jpesti T�rekv�s Sport Egylet beolvaszt�s�t az UTE-ba. �gy ker�lt az UTE csapat�ba Szab� Antal, Mentschl, L�vai �s vel�k egyidej�leg Herschkovits �s Vran�k, akikkel a csapat annyira feljavult, hogy az UTE egy-kett�re kiheverte a nagy v�rvesztes�get �s els� k�lf�ldi m�rk�z�s�n, Pr�g�ban, a nagyh�r� Slavia ellen m�r viszonylagosan nagy sikerrel vend�gszerepelt. A m�rk�z�st ugyan a Slavia 4-2 ar�nyban megnyerte, de ha figyelembe vessz�k, hogy abban az id�ban a Cseh bajnok a kontinens legjobb csapat�nak sz�m�tott �s Berlin, B�cs, Budapest csapatait legt�bbsz�r k�t sz�mjegy� eredm�nnyel gy�zte le, �gy ezt az eredm�nyt az akkori sajt� magyar sikernek k�nyvelte el. Hogyis ne, hiszen alig m�lt el k�t h�t, hogy a Budapesti Atl�tikai Club a Slavi�t�l 16-0 ar�ny� veres�get szenvedett. A reorganiz�lt �jpest egy�bk�nt v�ltakoz� szerencs�vel szerepelt a bajnoks�gban, de az�rt szil�rdan tartotta poz�ci�j�t a bajnoks�gban, melynek v�g�n a 6. hely jutott klubunknak.

(I.oszt�ly:   4. UTE)

Ebben a bajnoki �vadban csapatunk meger�s�tette poz�ci�it �s szemben az el�z� �vi 8-cal, ez�ttal m�r 18 bajnoki pontot gy�jt�tt�nk.

Igaz, a dobog�s helyekt�l tov�bbra is t�vol voltunk, az MTK, FTC, MAC csat�j�ba egyel�re m�g nem tudtunk belesz�lni.

I.oszt�ly:

1908-09: p�tolhatatlan vesztes�gek

(I.oszt�ly:  8. UTE)

Az 1908. �sz�n megindul� 1908/09 �vi. Bajnoki k�zdelmekben l�nyegesen meggy�ng�lt a csapat, mert Mentschl, L�vai �s Rozmann vid�kre k�lt�z�tt, a hely�kbe ker�lt fiatalok, F�rst B�la, Matesz, Szinai, Imre �s Kardos pedig az elm�lt k�t esztend�nek egy csapatra val� vesztes�g�t m�g nem tudt�k p�tolni. Ebben az esztend�ben nagy gy�sz �rte az UTE-t. Tragikusan fiatalon, borzalmas t�zv�sz okozta hal�llal k�lt�z�tt el az �l�k sor�b�l az �jpesti labdar�g�s egyik megteremt�je, az UTE akkori futballint�z�je, Lad�nyi Dezs� vegy�szm�rn�k. A nagy csap�s�rt akarta tal�n az egyes�letet a sors k�rp�tolni olyan �jabb nevek felt�n�s�vel, amelyek az UTE t�rt�net�ben k�s�bb jelent�s szerephez jutottak. �gy ebben az �vben ismerked�nk meg a szokatlanul nagy agilit�s� Salg� Jen�, k�s�bbi f�titk�r, Kardos Arnold, a h�bor�s �vek futball-spirituszrektor�nak, Sikos G�za �s Forg�cs Arnold, az ifj�s�gi labdar�g�s k�t kit�n� harcos�nak nev�vel.

Az 1909. �vi k�zgy�l�s Blum Samut �ltette az eln�ki sz�kbe, aleln�k Szemere Ern� �s Farag� Lajos lett. Ez az �v alig mutatott fel fejl�d�st. A futballcsapat fiataljai m�g nem tudtak kell�k�ppen felfejl�dni �s ha Surmik szem�ly�ben egy nem mindennapi tehets�g t�nt is fel, a csapat p�ly�ja lefel� �velt, de az�rt m�g meg tudta v�deni els� oszt�ly� poz�ci�j�t. A vezet�s�g azonban nem maradt t�tlen. �jabb �s �jabb gondolatokat vetett a labdar�g�s forgatag�ba, hogy annak n�v�j�t feljav�tsa �s fejl�d�s�t el�seg�tse. �gy sz�letett meg a Lad�nyi-v�ndord�j, a magyar futball egyik legszebb tr�fe�ja, hogy az el�z� esztend�ben v�ratlanul elhunyt ifj� harcosunk eml�k�t meg�r�k�tse. Az ifj�s�g intenz�v nevel�s�nek rendszeres�t�s�re szolg�lt az Ehrenwald-serleg, amely�rt a h�bor� kit�r�s�ig v�vtak bajnoki rendszer� csat�kat legels� egyes�let�nk juniorjai. Az UTE mindenkor b�szk�n jegyezheti fel, hogy az ifj�s�gi labdar�g�s k�r�l hervadhatatlan �rdemei vannak.

Az UTE a visszaes�st el nem ker�lhette, �gy az utols� el�tti helyen v�gezt�nk.

I.oszt�ly:

1909-10: 25 �ves jubileum m�ltatlan futball szerepl�ssel

(I.oszt�ly:   7. UTE)

25 esztend�s jubileum�t �nnepelte 1910. janu�r hav�ban megtartott �vi rendes k�zgy�l�s�n az UTE. A legyeng�lt futballcsapat rem�nytelen szerepl�se azonban r�nyomta b�lyeg�t a jubil�ris esztend�re. Hi�ba, a labdar�g�s volt a vezet� sport, �s ha abban nem voltak sikerek, nem volt �nnepi hangulat sem. A 25 �ves UTE teh�t megel�gedett egy a MAC-cal k�z�sen megrendezett jubil�ris atl�tikai versennyel, amelynek egy r�sz�t a N�pszigeten, jelent�sebb r�sz�t pedig a Margit-szigeten bonyol�tott�k le. A futballban �j nevekkel tal�lkozunk. Kov�cs Alad�r, Szidon J�zsef, Vanicsek �s Goldstein jav�tj�k fel a csapatot, de csak annyira, hogy nem esik ki az els� oszt�lyb�l. A siv�r jelen a vezet�ket k�tszeres munk�ra �szt�k�lte. Az Ehrenwald-serleg�rt v�vott ifj�s�gi k�zdelmekben a juniorok csapata ny�jtott k�rp�tl�st a nagyok gyeng�bb szerepl�s��rt. Ekkorra m�r olyan ifj�s�gi g�rda j�tt �ssze �jpesten, amely kit�n� j�t�k�val megac�lozta a j�v�be vetett hitet. �s hogy joggal, azt mi sem bizony�tja jobban, minthogy Baubach, Neumann, Szafka, Szemr�d, Waldingbrett, Erhatits �s Weiner, a k�s�bbi �vek kit�n� j�t�kosai bontogatt�k sz�rnyaikat ebben az ifj�s�gi g�rd�ban.

Ennek az esztend�nek t�rt�net�hez tartozik m�g az is, hogy az eln�ki sz�kbe Dr. H�derv�ry Lehel orsz�ggy�l�si k�pvisel�t �ltette az a k�zgy�l�s, amely Dr. Ugr� Gyula polg�rmestert, az UTE alap�t� tagj�t �s els� titk�r�t az egyes�let tiszteletbeli tagj�v� v�lasztotta.

Neh�z helyzetben l�v� csapatunk az�rt egy-egy villan�s erej�ig felmutatott brav�ros eredm�nyeket. Ezek k�z�l is kiemelkedett a bajnoki c�m els� sz�m� v�rom�nyosa, az MTK elleni 2-0 ar�ny� gy�zelem a N�pszigeten.

I.oszt�ly:

1910-11: m�lypont � el�sz�r �s mindm�ig utolj�ra: b�cs� az �lvonalt�l

(I.oszt�ly:  10. UTE)

1911-ben �vben beteljes�lt a v�gzet. Az UTE futballcsapata az 1910/11. bajnoki �v v�g�n az els� oszt�ly utols� hely�n v�gzett �s sorsa a m�sodik oszt�lyba val� kies�s lett. Az els� oszt�lyb�l val� lecs�sz�s nagyon meg szokta �lni a ked�lyeket, a legt�bb csapatot ilyenkor a felboml�s vesz�lye fenyegeti. De mi t�rt�nt �jpesten? Az utols� meccs, amelyen a kies�s sorsa megpecs�tel�d�tt, az �budai p�ly�n folyt le a 33-asokkal szemben. �s a vesztes g�rda, ahelyett, hogy szerte sz�ledt volna a meccs ut�n, �gy, ahogyan volt, az utols� sz�l emberig gyalog �tbandukolt az �jpesti h�don, be a Sz�cs�ny K�v�h�zba, ahol �jra felesk�d�tt a lila-feh�r sz�nekre �s megfogadta, hogy ha t�rik, ha szakad megnyeri a m�sodoszt�ly� bajnoks�got �s visszaker�lt az els� oszt�lyba.

I.oszt�ly:

1911-12: diadalmas visszat�r�s az �lvonalba

(II.oszt�ly:   1. UTE)

Az 1911-1912. bajnoki �vet teh�t a m�sodik oszt�lyban k�zd�tte v�gig a csapat. Azonban 1911. �sz�n, az els� fordul� befejezt�vel m�r az els� helyen v�gez olyan el�nnyel, amely szinte garant�lta a v�gs� gy�zelmet, a bajnoki c�met. A futballcsapatba k�lt�z�tt j� szellem �reztette hat�s�t. A sorozatos bajnoki gy�zelmeken fel�l a csapat az els�oszt�ly� MAC-ot is legy�zte.

Az 1912. �v k�zep�n befejez�d�tt bajnoki k�zdelmek eredm�nyek�pp a csapat a helyi riv�lis URAK el�tt 12 ponttal meg is nyerte a m�sodik oszt�ly� bajnoks�got �s csapatunk �jra visszaker�lt az els�oszt�lyba. �jpesten nagy volt az �r�m �s az �jpesti Sz�nh�z d�szel�ad�st rendezett a bajnokcsapat tisztelet�re.

Az imm�r �jra els� oszt�ly� csapat nemzetk�zi m�rk�z�sre is v�llalkozik, Karlsbad csapat�t 3-2 ar�nyban legy�zi �s a b�csi Simmering ellen 1-1 ar�ny� eld�ntetlent harcol ki.

A F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium enged�ly�vel n�h�ny sz�z n�gysz�g�lnyi ter�let hozz�csatol�s�val megnagyobb�tj�k a N�pszigeti p�ly�t �s �jra az UTE �j eln�ke Ehrenwald L�szl� az, aki a megnagyobb�t�s jelent�s k�lts�geit viseli.

II.oszt�ly:

1.  UTE
2.  URAK

1912-13: megkapaszkod�s az �lvonalban

(I.oszt�ly:   8. UTE)

Az 1913.�vben a futballcsapat az els� oszt�ly als� r�gi�j�ban szer�nykedik, azonban a fiatalok � akik az ifj�s�gi csapatb�l az els� csatasorba ker�ltek � egyre fejl�dnek �s csak id� k�rd�se, hogy mikorra k�zdik fel magukat ism�t az �lcsoportba.

Sajnos, a fesz�lt nemzetk�zi politikai helyzet cs�ny�n belesz�lt az UTE h�tk�znapjaiba. Az ekkor m�r fell�ngolt balk�ni h�bor� hat�sa alatt a korm�ny r�szleges mozg�s�t�st rendelt el, �s lez�ratta az �jpesti vas�ti hidat! M�rpedig a N�pszigeten lev� r�gi UTE p�ly�t csak a h�don �t lehetett el�rni� Vagy a Duna�gon kereszt�l. Odafel� sim�n �t is jutott a szigetre. T�rt�nt mindez pedig az �szi MAC-MTK m�rk�z�s el�tt, mikoris a MAC, mint p�lyav�laszt� az UTE N�pszigeti p�ly�j�n rendezte meg a fontos bajnoki tal�lkoz�t. Odafel� sim�n �t is jutott a szigetre a mintegy 1.000 f�nyi, mindenre v�llalkoz�, rajong� futballk�z�ns�g k�l�nb�z� v�zij�rm�v�k�n, ladikon, b�rk�n, tutajokon. �m a s�t�ted�s be�llt�val befejezett m�rk�z�s ut�n, es�ben, hidegre fordult kellemetlen id�ben olyan t�leked�s t�madt a visszaviv� v�zi alkalmatoss�gok�rt, hogy az egyik hal�szb�rk�nak, amelybe m�r vagy harmincan belepr�sel�dtek a Duna�g k�zep�n kiszakadt a feneke. Mindannyian belepotyogtak a dermeszt�en hideg v�zbe. K�zben a kik�t� tutaj sem b�rta a r�nyomul� t�meg s�ly�t � a v�z al� mer�lt! Itt sz�z�val vettek k�nyszerf�rd�t a szurkol�k! A fuldokl�kat nagynehezen kihuzig�lt�k, s a p�nik kit�r�s�nek elh�r�t�s�ra a hidat �rz� bosny�k sz�zad parancsnoka a szigeten rekedt, m�g mindig mintegy 500 f�nyi k�z�ns�gen. Saj�t felel�ss�g�re megengedte, hogy t�zes csoportokban, szuronyos katon�k d�szk�s�ret�ben, a h�don �t is elt�vozhassanak a szigetr�l az emberek.

Csod�k-csod�ja, hogy ennek a t�lesti dunai kalamit�snak nem lett hal�los �ldozata.

I.oszt�ly:

1913-14: �p�l a j�v� nagy �jpestje

(I.oszt�ly:  7. UTE)

Az 1914. �vi k�zgy�l�s Dr. K�lm�n �d�n �jpesti �gyv�det v�lasztotta eln�kk�. Mintha meg�jhod�shoz �rne az egyes�let. Ser�ny munka �s az ezt term�szetszer�leg k�vet� sikersorozat vonult be az UTE-ba. A futballcsapat fiataljai, k�l�n�sen Neumann Alfr�d, Vermes �s Baubach v�gleg arriv�ltak �s a csapat a lila-feh�r dresszt �lt�tt V�g�, Priboj �s Vogl Istv�nnal (Fogl) meger�s�dve, rohaml�ptekkel halad a r�gi dics�s�g fel�. A bajnoks�g h�rom utols� m�rk�z�s�n 3-1 ar�nyban gy�z a BAK, 6-0 a 33-asok ellen �s a dics�s�ge telj�ben ragyog� magyar bajnok FTC ellen csak 3-2-re vesz�t. A vezet�s�g jutalmazni akarv�n a csapat sz�p szerepl�s�t, a N�pszigetre invit�lta N�metorsz�g t�bbsz�r�s bajnok�t, az 1.FC N�rnberget, amelyet az UTE 4-2 ar�nyban le is gy�z�tt.

� Pedig a bajnoks�gnak t�bb, mint a fel�ben m�g �gy festett, hogy az UTE ism�t t�vozni k�nyszer�l az �lvonalb�l. �m a v�ge fel� csapatunk er�s�teni tudott. (Sajnos az �szi MAC-UTE m�rk�z�shez f�z�dik a magyar labdar�g�s m�sodik hal�los balesete is. A Margit-szigeten lefolyt m�rk�z�sen a MAC tartal�k h�tv�dje, Stiller magasra ugrott �s hanyatt esett, kereszt�lbukott az alacsonyabb Racsk�n, az UTE jobb �sszk�t�j�n. Gerinct�r�ssel m�g Stiller maga t�molygott le a p�ly�r�l, �m a k�rh�zban t�bb napos szenved�s ut�n elhunyt. Racsk�t �al�fekv�s�-sel v�dolt�k, el is tiltott�k, de k�s�bb visszakapta j�t�kjog�t.

Csapatunk k�s�bbi legend�s j�t�kosai a h�res �Fogl-g�t� tagjai ekkor m�r szerepeltek az UTE csapat�ban, azonban csak a k�vetkez� �vben v�ltak a csapat meghat�roz� t�masz�v�. Egyel�re a csapat er�s�t�s�n k�v�l m�s�rt harcolt �j eln�k�nk, Dr. K�lm�n �d�n �s Salg� Jen� f�titk�r. A tavalyi (az el�z� bajnoks�gn�l le�rt esem�ny) v�zi-botr�ny miatt els� oszt�ly� m�rk�z�sre alkalmatlannak nyilv�n�totta p�ly�nkat az MLSZ. Siker�lt ugyan kiverekedn�nk a tilalom felold�s�t, de tiszt�n l�tszott, hogy a n�pszigeti p�lya nem lehet v�gs� megold�s az UTE sz�m�ra. �j ter�let ut�n kellett n�zn�nk.

I.oszt�ly:

1914-16: bajnoks�gok n�lk�l !

Az els� vil�gh�bor� kit�r�se nyom�n megszakadt a bajnoks�gok sorozata. K�t �ven �t egy�ltal�n nem rendezett bajnoki rendszer� torn�t az MLSZ.

Sportol�ink, vezet�ink a harcmez�k�n, vagy hadifogs�gban voltak, illetve tal�n m�r a h�si halottak megszentelt s�rjaiban nyugodtak.

Az �jpest fejl�d�s�t kett�t�rte a h�bor�. A szakoszt�lyok m�k�d�se sz�netelt. Az itthonmaradottak k�z�l bizony alig akadt, aki ilyen szomor� id�kben az egyes�let gyepl�j�t kez�be vette volna. De m�gis akadt egy! Egyszer�, de lelkes katon�ja a sportnak, aki meg�rezte, hogyha m�r �t a sors nem vez�nyelte csat�k t�z�be, idehaza hivat�s v�r r�. Kardos Arnold volt az, aki a lelket tartotta a klubban. F�radhatatlan munk�val gy�jt�tte egybe az itthonmaradottakat, kiment minden vonat el�be, h�tha j�n haza valaki, sebes�lt, vagy szabads�gos. Ily m�don siker�lt neki az UTE m�k�d�s�nek folytonoss�g�t biztos�tani. �s ha minden sport�g sz�netelt is, a futball m�g a h�bor� alatt is �lt az UTE-ban! Persze a csapat eredm�nyei szesz�lyesen v�ltoz�ak voltak, aszerint, hogy ki volt v�letlen�l idehaza. Akadt itt olyan gy�zelem is, amelyet m�g norm�lis id�kben is aranybet�kkel kellene be�rni az UTE t�rt�net�be.

1917-ben t�rt�nt, hogy az UTE h�bor�s csapata B�csben, �ri�si meglepet�sre, 3-1 ar�nyban legy�zte az osztr�k Rapid csapat�t.

A h�bor�ban t�bb, mint 30 h�si halottat sz�ml�lt az egyes�let.

1916-17: el�sz�r v�gez dobog�n az �jpest

(I.oszt�ly:  3. UTE)

Az els� oszt�ly r�sztvev�inek meg�llap�t�sa, az utols� b�kebajnoks�g �s az az�ta rendezett torn�kon szerzett v�lt jogok figyelembev�tel�vel nehezen ment. V�g�l a r�sztvev�k sz�m�t 10-r�l 12-re emelt�k fel.

Az UTE mostm�r vitathatatlanul befutott a nagy csapatok k�z�. Most foglalta el el�sz�r a harmadik helyet. Eml�kezz�nk meg a t�rt�nelmi tettet v�grehajtott kezd�csapatunkr�l:

�jpest: Rudl � Fogl II., Vran�k � Baubach, Matesz, Simon � Fogl I., Fogl III., Priboj, Moln�r, Szidon.

I.oszt�ly:

1917-18.: a h�bor� �rny�k�ban�

(I.oszt�ly:  5. UTE)

A hadibajnoks�g nagy favoritja az MTK volt, amely 21 gy�zelem mellett egyetlen d�ntetlen eredm�nnyel, utcahosszal nyerte a bajnoks�got. A bajnoki pontvad�szatban el�rt k�zepes �jpesti eredm�ny annak volt k�sz�nhet�, hogy a csapat �sszet�tele, ereje szinte h�tr�l-h�tre v�ltozott, annak f�ggv�ny�ben, hogy �ppen kiket tudtunk csatasorba �ll�tani a hadi �llapotok miatt.

Futballszakmai szempontb�l a leg�rt�kesebb gy�zelmet nem is a hazai p�ly�kon �rt�k el, hanem B�csben, a nagyh�r� � �s bajnok � Rapid 3-1 ar�ny� legy�z�s�vel (1917).

Megeml�tend� m�g, hogy a h�bor�s helyzet miatt lez�rt �jpesti vas�ti h�d k�zel n�gy �v ut�n ism�t megny�lt, �gy hossz� id� ut�n �jra rendezhettek m�rk�z�seket a n�pszigeti p�ly�n!

I.oszt�ly:

1.  MTK   43 pont,
2.  FTC   31 pont,
3.  T�rekv�s   30 pont,
4.  Vasas   27 pont,
5.  UTE   24 pont,
6.  III.Ker. 23 pont,
7.  33FC   19 pont,
8.  BAK   16 pont,
9.  BTC   14 pont,
10.  M�V  13 pont,
11.  Kispest   12 pont,
12.  MAC   12 pont.

1918-19.: �jra dobog�n

(I.oszt�ly: 3. UTE)

�jra az MTK nyerte a � tulajdonk�ppen be nem fejezett � hadibajnoks�got, �m az �jpest most m�r egy�rtelm�en megk�zel�tette pontsz�mban a m�sik k�t dobog�st.

A legnagyobb fegyvert�nyt azzal vitt�k v�ghez Fogl-�k, hogy a h�rom �s f�l �v �ta veretlen MTK-t egyed�lik�nt le tudt�k gy�zni a bajnoks�gban!

Az �v kr�nik�j�hoz tartozik, hogy Fogl II. 1918. j�nius m�sodik�n �lt�tte mag�ra els� �zben a magyar v�logatott c�meres mez�t.

I.oszt�ly:

1.  MTK   39 pont,
2.  FTC   35 pont,
3.  UTE   30 pont,
4.  TTC   23 pont,
5.  Vasas   22 pont,
6.  III.Ker. 20 pont,
7.  33FC   17 pont,
8.  Kispest   17 pont,
9.  BTC   17 pont,
10.  T�rekv�s  14 pont,
11.  BAK   13 pont,
12.  M�V G�pgy�r   9 pont.

1919-20.: Az els� �b�kebajnoks�g� - kev�s sikerrel

(I.oszt�ly: 7. UTE)

A h�bor� terheit�l felszabadult sport�let els�k�nt az indul� csapatok l�tsz�m�ban hozott v�ltoz�sokat, ugyanis a sz�netetetett m�k�d�s� klubok is jelezt�k visszat�r�si sz�nd�kukat.

V�g�l 15 csapatosra duzzadt az els� oszt�ly� bajnoks�g, ami nem hozott nagyobb harcot az els�s�get illet�en, hiszen az MTK tov�bbra is �llta a sarat � megnyerve ezzel �jabb bajnoki c�m�t.

Figyelemre m�lt� eredm�nyeket azonban � a hetedik hely ellen�re is � �rt el az �jpest csapata, hiszen a bajnok MTK-val el�rt d�ntetlen, valamint az FTC elleni 3-1 ar�ny� diadal jelezte, hogy a lila-feh�r sz�neket nem lehet le�rni!

Az �jpest ebben a fel�ll�sban j�tszott ekkor:

Az 1920. �vben 35. sz�let�snapj�t �nnepelte az UTE!

A futballcsapat h�sv�ti futballtorn�t rendezett, az �jpesti v�rosh�z�n pedig d�szk�zgy�l�s eml�kezett meg a jeles esem�nyr�l.

Sajnos, ennek az �vnek a kr�nik�j�hoz tartozik, hogy a n�pszigeti UTE p�lya v�z al� ker�lt, �gy, hogy a talajv�z szinte az eg�sz sporttelepet el�nt�tte, �gy a labdar�g�k a pamutgy�r melletti UMTE p�ly�ra k�lt�ztek. A rossz �vkezdet ut�n szerencs�re a tavasz enyh�l�st hozott, s a felszikkadt f�ld lehet�v� tette, hogy az �nnepi torn�t m�r ism�t a N�pszigeten rendezz�k meg.

Az �v j�t�kosa: Fogl K�roly (UTE)!

Egy�nileg az �v legnagyobb el�ret�r�se Fogl K�roly nev�hez f�z�dik, akinek klasszisa kiemelte �t a mez�nyb�l.

Az �t Fogl testv�r (mindannyian futballoztak) k�z�l a 15 �ves labdar�g� p�lyafut�st befut� K�roly volt a bizony�tottan legnagyobb tehets�g. Fizikai k�pess�gei, k�kem�ny j�t�kst�lusa - kor�t j�val megel�zve � olyan er�nyeknek bizonyultak, amelyek kora legrettegettebb h�tv�dj�v� emelt�k. A h�res Fogl-g�t pill�re, aki teljes�tm�ny�vel d�nt�en hozz�seg�tette az �jpest csapat�t, hogy az orsz�g 2-3 legjelent�sebb futballcsapatai k�z� emelkedjen!

I.oszt�ly:

1.  MTK   53 pont,
2.  KAC   43 pont,
3.  FTC   40 pont,
4.  T�rekv�s   32 pont,
5.  BTC   30 pont,
6.  Vasas 29 pont,
7.  UTE   26 pont,
8.  MAC   26 pont,
9.  III.Ker.   24 pont,
10.  BAK  23 pont,
11.  TTC   23 pont,
12.  NSC   20 pont,
13.  UTSE  19 pont,
14.  MAFC  16 pont,
15.  33FC  16 pont.

1920-21.: �jpesti felemelked�s

(I.oszt�ly: 2. UTE)

Az �szi id�ny f�lelmetesre siker�lt! A csapat veretlen�l, az els� helyr�l v�rta a tavaszi folytat�st. A nagy riv�lisok ellen is hib�tlanul szerepelt�nk, hiszen az MTK ellen 1-0, m�g az FTC ellen 3-1 ar�ny� gy�zelmet aratott az UTE.

Meger�s�d�tt csapatunk h�re k�lf�ldre is eljutott, rengeteg megh�v�s �rkezett a hat�ron t�lr�l. A kar�csonyi-szilveszteri n�metorsz�gi �kiruccan�s� teljes sikert hozott: �t meccs, �t gy�zelem � neves klubok csapatai ellen.

A bajnoks�g tavaszi fordul�iban mag�ra tal�lt az MTK �s v�g�l megv�dte a bajnoki c�m�t, az �jpest pedig � ezzel egy�tt is � t�rt�nelme eddigi legjobb bajnoki �v�t z�rva az �rt�kes m�sodik helyen v�gzett.

I.oszt�ly:

1.  MTK  44 pont,
2.  UTE  36  pont,
3.  FTC  30 pont,
4.  III.Ker.   24 pont,
5.  T�rekv�s  23 pont,
6.  VII.Ker. SC  22 pont,
7.  Kispest&