- Hogy érzi magát?
- Egyre jobban, immár harmadik hete edzhetek gond nélkül, és már meccsen is pályára léphettem. Azt hiszem, kell még vagy két hét, mire csúcsformába lendülök, ráadásul a Servette is alaposan átalakult, így szükségem lesz némi időre a beilleszkedéshez. Mindenesetre jó úton haladok, azt hiszem.
- A Servette most tulajdonképpen "újraépítette" a nantes-i Ziani-Moldovan tengelyt...
- Ez mindenképpen pozitívum lehet, hiszen már alaposan ismerjük egymást.
- Nem nevették ki francia barátai, amikor elárulta nekik, hogy a svájci bajnokságba szerződik?
- Miért tették volna ezt? A svájci futballal csak egyetlen gond van, mégpedig az, hogy lebecsüli a média, lám, az ön kérdése is milyen éles volt... A sajtó hozzáállása azonban nem döntő az itteni foci minőségét illetően, elég egyébként tudni azt, hogy a válogatottjuk kijutott az Eb-re.
- Mit szeretne bizonyítani Genfben?
- Azt, hogy azoknak, akik gondoltak rám, igazuk volt... Semmi többet. Marc Roger és az edző elképzelései meggyőztek, így miért ne mondhattam volna igent a felkérésükre.
- Harmadik meccsük sem sikerült valami fényesre...
- Aki látta a Basel elleni találkozónkat, az tudja, hogy végig mi játszottunk fölényben, a helyzeteink kihasználásával azonban már voltak gondok, egyáltalán nem volt szerencsénk. Most már csak arra van szükségünk, hogy a meccseken is olyan eredményesek legyünk, mint az edzéseken, és ott is sikerüljenek azok a dolgok, amiket a tréningeken már hibátlanul be tudunk mutatni. A csapat kifejezetten támadójátékot játszik, de még meg kell találnunk a helyes arányt a támadás és a védekezés között.
- Hogyan várja az Újpestet?
- Kíváncsian, mint mindannyian. Nagy lehetőség előtt állunk, de nyilván így vannak ezzel a magyarok is. Jósolni ezért szinte lehetetlen, igazat adok Marc Roger-nak abban, hogy egyik csapat sem mondhatja nagyobbnak magát a másiknál. De ha még így lenne, az sem jelentene semmit, hiszen mindenki tudja, hogy a fociban minden lehetséges.